Témacsoportok

A 2009-es találkozó témacsoportjai

 

 
Szkubán Judit - tánc
 
Szkubán Judit, zongora és szolfézstanár vagyok. 2009 januárjában végeztem el Klári néni tanfolyamát. A bemutatón szereplő gyerekek valójában kezdők, mert hivatalosan csak ettől a tanévtől kezdve oktatom őket a Klári néni nevével fémjelzett módszer alapján a Dunakeszi Farkas Ferenc Művészeti Iskolában. Igaz, a gyermekek egy részének már egy évvel korábban becsempésztem a szolfézs foglalkozására ezt a fajta mozgásos játékot. Alsó tagozatos (1-4. osztályos) kisdiákokból áll a csoport, de van köztük egy óvodás is. A gyerekek a komolyzenei részletekre táncolnak, mozognak, alkotnak, kitalálnak különböző történeteket, amelyekről utána beszélünk is. A foglalkozásokon megtapasztalják a zene felszabadító erejét: figyelnek a zenére és hatására kifejezik érzéseiket mozdulattal, tánccal, így tanulják meg befogadni a zenét a tulajdon testükkel. Ezek a táncok maguktól születnek, belülről jönnek, nincsenek tanult elemei.
 
 
Buda Béla: Az empátia – ma
Egy koncepció jelentéstartalmi változatai és sajátos fejlődéstörténete
 
Rogers irányzata kulcsfontosságú a modern pszichoterápia kialakulásában, főként az empátia fogalmának megjelenése, hangsúlya miatt. Az empátiás megértés és ennek kifejezése a terápiás folyamat középpontjába került. Akkor is az empátia maradt a középpontban, amikor az irányzat új alkalmazási lehetőségei alakultak ki, és amikor sajátos személyiségelmélet, szociálpszichológia, lélektani antropológia bontakozott ki belőle. Rogers átvette ezt a fogalmat. Új jelentésekkel töltötte meg, ám inkább használta és demonstrálta, mintsem a pontos meghatározásával foglalkozott volna. Mégis ez lett Rogers életművének és iskolájának legnagyobb hatású felismerése. Már ő is rámutatott, hogy minden tanácsadásban és terápiában működhet az empátia, még ha más fogalmi konstrukciókban is ragadják meg. Az empátia vált a pszichoterápiás elméleti és módszertani integráció fő katalizátorává. Különböző irányzatok gyakorlatának és teoretikus előfeltevéseinek összefüggéseiben, kontextusaiban az egyszerűnek és egységesnek tűnő jelenség differenciálódott, önálló kutatások tárgya lett.
 
Ezért ma már rendkívül sokat tudunk az empátiáról. Új fogalmi összetevők sora, új folyamatmodellek, értelmezési módok és alkalmazási területek alakultak ki körülötte. Különösen a nem-verbális kommunikáció perspektívájában vált feltárhatóvá a működésmódja.  Jelentős szerepet kapott a személyiségfejlődés korai időszakainak kutatásában, de az identitás és a szelf fejlesztésének technikáiban és területein is. Kutatni kezdték a neuropszichológiai és evolúciós lélektani alapjait is.
 
A koncepció fejlődéstörténete mára igen bonyolulttá, szinte áttekinthetetlenné vált. Az előadás és a szeminárium néhány fő vetület ismertetésére vállalkozik. Ezek között találhatók olyan fókuszok, mint alkalmazása a párkapcsolatokban, a családban, csoportban, a konfliktusfeloldás, krízis-intervenció vagy különleges élményformák előhívása során, olyan dimenziókban, mint a tanácsadás és a pszichoterápia integrációs lehetőségei, vagy az empátiás lelki kontaktus dinamikája és a „találkozás” különleges dialektikája. Szóba kerül az empátiából és annak Rogers-féle elméleti beágyazásából és gyakorlati felhasználásából eredő emberkép és kapcsolati etika kérdésköre.
 
Széles ív rajzolható meg tehát az empátia élményállapotainak, folyamatainak lélektani és szituációs tényezőitől kezdve a terápiás elméleteken át az emberképig és a társadalomfilozófiáig. A diskurzus megvilágítja ezt az ívet, részben aszemélyközpontú irányzat történetén át, részben pedig az itt releváns problémaértelmezések fontosabb mai vetületeiben.
 
Kuszkó Anett: Válogatás Kokas Klára filmjeiből
 
 Osskó Judit Zenével tanítok című filmjéből megtudhatjuk, hogy Kokas Klára miért és hogyan hívja segítségül a klasszikus zenét alkotó foglalkozásain. A forgatás egy nyári táborozás alkalmával készült a zalai dombok között, ahol kezdetben egy fehérre meszelt présház állt... (22 perc)
A régi filmekből készült válogatásból kiderül, hogy mire képes a gyermeki képzelet ihletett környezetben. Kokas Klára személyesen mutatja be módszerének különböző megnyilvánulásait, bepillantást engedve a gyerekekhez való személyes kapcsolatának varázsába is. (10 perc)
 
Béke (angol nyelvű workshop tolmáccsal) Frank Cardell 
Hogyan teremthetjük meg a béke kultúráját, ami megadja nekünk a szükséges eszközöket és erőforrásokat, hogy gyakoroljuk életünk minden napjának minden percében?
 
Beavatás - társas tudatosság - kommunikáció: Amit a nyugati társadalom tanulhat a hagyományos törzsi társadalmaktól 
Prof. Dr. Héjj Andreas
 
Egy "elitnek" minősített németországi egyetemen végzett felmérés (Hejj, 1996) rámutat, hogy a hallgatók nagy része életvitelében jelentős kommunikációs nehézségekkel küzd, mind személyes, mind hivatásbeli, mind eddig romantikus kapcsolataikban. Hejj professzor részt vett az ún. férfiak házának munkájában Pápua Új-Guineában és Mikronéziában. Előadásában bemutatja hogy az a felnőttképzés, amit a szakirodalom "beavatásnak" nevez, központi célkitűzésében arra összpontosít, hogy a résztvevőket őszintébb, felelősségteljesebb és maguk irányította kommunikációra képesítse. Érdemes megvizsgálni, miért olyan nagy az érdeklődés a nyugati világban az érzelmi intelligencia (akár hétvégi) tanfolyamaira, melyeket nem egyszer vitatható képesítésű tanfolyamvezetők hirdetnek meg, és hogyan hasznosíthatja a nyugati társadalom azokat a kommunikációs gyakorlatokat, melyekkel a hagyományos törzsi társadalmak felnőtté válni kívánó tagjaikat felkészítik.
 
Hosszan, örömmel éltem az iskolában...
Winkler Márta
 
 
The Human Factor in Organisations/Working Life (angol nyelvű workshop tolmáccsal)
Einer C. Salvesen
 
Workshop/seminar (Lecture and experiential work)
 
For whom
Anybody who takes an interest in The Human Factor in Organisations/Working Life.
Anybody who want to develop skills in order to work with The Human Factor in this field.
 
Duration: 3 h. (min. 1 ½ h.)
  
There will be focus on HRD (Human Resources Development). A methodology for development of an organisational culture promoting a Person Centred environment will be presented. If time allows there will be experiential work on Communicative Skill Development in Working Life.
 
Part 1 Lecture:  1 h.    
                             Moving The Therapy Room into Working Life. 
The meeting point between Capitalism and Humanism – an opportunity for PCA?
  
What is the challenges concerning The Human Factor under Post Modern Working Life Conditions? How can PCA influence the emerging new standards, needs and values of organisational life? How can PCA constitute a competitive edge in a globalizing capitalist world?
 
We will focus on the emerging Human Factor in organisation- and working life. Man’s growing awareness of how he suffers in organizations, as well as The HRD (human resources development) remedies, with its weaknesses and strengths will be discussed. An approach for the development of a Person-Centred Communicative Infrastructure and The Learning Organisation will be presented. 
 
Part 2  Experiential 
            Presentation of a concept of communication or dialogue skills designed for HRD   
            Laboratory work on communicative skill-development in Organizations.
 
Presentation
Columbus Salvesen (organisational and clinical psychologist)
In my work as an HRD consultant I am focusing on initiating learning processes which strengthen participation and communication and thus lead to transparency and  Person-Centred Communication and Skills. I have had assignments for a number of companies and institutions in various countries. I intiated Development Support, a network of consultants focusing on HRD in working life in transition- and developing countries.
 
Workshop 
2- 3 hour 
 
Columbus Salvesen: Person-Centered Expressive Therapy (PCET):  
                                          The Emphatic Touch
 
Focusing on awareness and emphatic presence, we will use expressive methods and non verbal modes of communication to get new experiences with Me and Others
Being  essentially nonverbal, spontaneous, touching and “organismic” more than experimental and technical, it  feels untrue to present the content in academic terms or as a program. Feed back from former participants is frequently that this approach provides deep experience of Self and Other, and of Interconnecting, as well as essential long lasting impressions. It may inspire new interventions to be used in the therapy sessions. 
 
 
 
While Person-Centred therapy focus on verbal communication in human relationships,  PCET focus on creating new experiences, awareness and integration also through a broad spectrum of  Person Centered Non-Verbal Modes of Communication.  Based on “The Person-Centered Approach” of Carl Rogers, Nathalie Rogers and myself coined the concept Person Centred Expressive Therapy,  providing programs, seminars and workshops within this field. 
 
Aktív Imagináció (Carl Gustav Jung) Bálint Péter
 
 
 
 
Éretté válni a halálra
Singer Magdolna író, mentálhigiénés szakember, hospice-és gyásztanácsadó
 
A halálos betegségben szenvedő ember végső életszakasza értékes idő, a „valamivé válás” utolsó lehetőségét tartogatja magában. 
Minden élő szervezetben, így az emberben is, önmaga tökéletesedésére törekvő, veleszületett késztetés van, amelyet Szent-Györgyi Albert „drive”-nak, Rogers „növekedési potenciálnak” nevezett el. Ez az önmegvalósító tendencia, a küzdelem azért, hogy „váljunk valamivé”, hogy kiteljesedjünk, nem zárul le akkor, és azzal, hogy szembesülünk gyógyíthatatlan betegségünkkel. Nem is sejtjük, hogy éppen az utolsó hónapok, napok, vagy akár órák hozhatják meg azt a nem remélt fordulatot, hogy megtapasztalhatjuk saját nagyléptékű fejlődésünk örömét. 
Egy idős hölgy, aki betegsége első hónapjaiban gyűlölködéssel fordult ápolói felé, így fogalmazta meg ezt a változást: „Az elmúlt három hónapban többet éltem, mint egész életemen át. Bárcsak tudtam volna negyven évvel ezelőtt, amit most tudok.” Fokozatosan csillapodott agressziója és feneketlen bánata. Az utolsó hónapok pedig soha nem tapasztalt kiteljesedést, örömöt és békességet hoztak számára.
 
Egy szintén rákbetegségben szenvedő, pszichoterápiában részesülő fiatalasszony a terápia végére úgy nyilatkozott, hogy akár életben marad, akár meghal, a terápia sikeres volt, mivel képes volt felnőtté válni. „Nem vagyok benne biztos, hogy képes lettem volna bármikor is ennyit nőni, ha nem kellett volna szembesülnöm annak a lehetőségével, hogy meghalok.”
 
Marie de Hennezel francia pszichológusnő hosszú évek haldoklók mellett eltöltött tapasztalata szerint a kérdések közt gyötrődő beteg ember nem is annyira válaszokra kíváncsi, mint inkább „emberi közelségre vágyik, amely segít megnyílnia az őt átható transzcendensnek, megélnie létezése misztériumát, és az embereket összekötő szeretetet. Mert az ember „spirituális szükséglete” voltaképpen abban áll, hogy tudja: a legvégső pillanatig megadatik neki, hogy szeressen és szeressék. Hogy a szívében éljen az az érzés, amelyet másoktól kapni vágyik.” 
 
Az elmenni készülő emberek visszatekintenek életükre. Számtalan kérdés gyötri őket, mit tettek jól, milyen hibákat követtek el, mit mulasztottak? Hogyan tud vajon segíteni egy hozzátartozó, egy jó barát, vagy az egészségügyi személyzet a haldokló lelki támogatásában és az életút mérleg elkészítésében? Itt is − ahogyan tulajdonképpen minden emberi kommunikáció esetében −, az ítéletmentes, elfogadó, megértő, empatikus viszonyulás a kívánatos, és nagy-nagy bizalom, hogy a haldokló maga tudja életének kérdéseire a válaszokat. Annak, aki kíséri őt a halálhoz vezető úton, nincs más dolga tehát, mint hogy alázattal és tisztelettel visszahúzódva, szerető jelenlétével, érdeklődő figyelmével, aktív hallgatással segítse a haldoklóban zajló folyamatokat. 
 
 
 
 
In how far can the Person-Centered Approach serve as a basis for a learning organization and co-actualization?
(angol nyelvű workshop tolmáccsal)
 
Renate Motschnig & Sonja Kabicher
 
Peter Senge has proposed 5 disciplines that need to mastered for an organization to develop and move forward in times of ever-present change. These disciplines are: Personal mastery, mental models, team learning, shared vision, and systems thinking. In this workshop we elaborate in how far Carl Rogers's Person-Centered Approach can serve as a theoretical and practical/experiential value- and knowledge-base for a learning organization and what insights one can derive for today's profit and non-profit organizations.
 
Átmeneti rítus, átmeneti tér szerepe megtérésben
 
Színjátszás, mint terápiás hatású személyiségfejlesztő tevekenység, a romániai börtönökben
Suba Mónika
 
A színjátszást, mint terápiás hatású személyiségfejlesztő tevekenységet, a romániai börtönökben 1998 óta használják sikerrel a fogvatartottakal való munkában, ezt bizonyítja, hogy 1998 -2008 közt számos színdarab került bemutatásra, melyek pozitív hatással voltak a programban résztvevő fogvatartottakra. (pl. Nevelés, színjátszás segítségével – Rahova-1988, Rehabilitáció a színház segítségével 1999 – 2002 Botosani, Rahova).
 
 
Személyközpontú munkaerő-kiválasztás
Kiss Julianna
 
A multinacionális nagyvállalatok kiválasztási gyakorlata és a személyközpontú megközelítés látszólag teljesen kizárják egymást. Valójában a személyközpontú megközelítés szemléletmódja a személyügyi munkát is „emberibbé” és hatékonyabbá is teheti.
A 90-es évek elejétől az SHL Hungary Kft. tanácsadó cég munkájában igyekeztem összeegyeztetni a modern, számítógépes szakértői rendszerek használatát a személyközpontú megközelítéssel. A tematikus csoport résztvevőit arra kérném, hogy előzetesen töltsék ki az SHL személyiségkérdőívét, amelyről írásos visszajelzést kapnak. Az írásos visszajelzés elolvasásának tapasztalatát összehasonlíthatjuk azzal a tapasztalattal, amit a személyes visszajelzés nyújt (akár demonstrációs visszajelzés formájában). 
 
 
Szülés – születés
Workshop laikusoknak és szülési szakembereknek
F. Várkonyi Zsuzsa
 
A gyerekszületés körülményei nemcsak a család életét befolyásolják hosszú távon, és nemcsak az anya életének egyik kulcsélményét adják, hanem a gyerek későbbi személyiségén is kitörölhetetlen nyomot hagynak. A szüléskísérők felelőssége tehát óriási. A workshopon igény szerint beszélgethetünk saját élményekről, a szülés-születés kihatásaira vonatkozó kutatásokról és az egészségügyi rendelkezések hazai és nemzetközi állásáról. 
 
Szervezetek
(angol nyelvű workshop tolmáccsal)
Frank Cardell
 
Mit kell másképp csinálnunk, hogy az a kultúra, értékrend és attitűd, amit a munkahelyünkön képviselünk, kiterjedjen a családjainkra, barátságainkra és közösségi élményeinkre is?
 
Kifejező művészetterápia
Klein Izabella
 
 Kifejezo muvesztterapia (expressive arts therapy): a muveszetkozpontu megkozelites. Kiprobaljuk, hogy kis ugyessegel es nagy erzekenyseggel hogyan hasznalhatjuk erzekeinket muveszi tevekenyseg kozben ugy, hogy az segitsen a viselkedés játékterének kiterjesztéseben.”
 
”Expressive arts therapy: an art-centered approach
We will have hands-on low skill/high sensitivity experience on using our senses and making art in a way that helps in increasing our range of play.
 
Lehet-e, és ha a kérdésre adott válasz igen, hogyan lehet egy különböző tudás-szinteket, az értés különböző fázisait, és különböző életkorú diákokat magába foglaló tanuló-csoport hatékonyabb és segítőbb, mint az idealizált homogén csoport?
Simonfalvi László
 
A kérdés mögött egy gyakori téveszme rejtőzik, mi szerint a hatékony tanítás – tanulás előfeltétele a minden szempontból homogén csoport. Ha a tanítást a segítő-szakmák egyikének tekintjük, ennek pontosan az ellenkezője igaz: a segítő csoportban tanulunk meg együttműködni, segítséget adni, azt kérni, majd elfogadni, itt tanuljuk meg a horizontális tanulást, és itt tanulhatjuk meg a másikat, és vele a másságot feltétel nélkül pozitívan elfogadni.
Az ilyen csoportban mer a tanár a diákjai jelenlétében tanulni.
A Workshop résztvevőivel ezt a témakört járjuk körül mind általam behozott, mind pedig a résztvevőkből indukált példákon keresztül, 90 – 120 percben, max 16 résztvevővel, angol és / vagy magyar nyelven. 
 
 
Film és előadás saját tanítási tapasztalatairól
Demel Eszter
 
Demel Eszter a Veszprémi Csermák Antal Zeneiskola szolfézs, ének és zenekarvezető szakos tanára. A Kokas-féle zeneovis csoportot a Klári néni pedagógusképző tanfolyamának elvégzése után kezdte kísérletképpen, hogy a legfiatalabb generációnál is kipróbálja a zenebefogadás élményét. Ez a csoportja szülőkkel együtt működik és előadásában erről is szeretne szólni: mennyiben más a tanítói feladat, ha a foglalkozásokon a szülők is jelen vannak, hozzáállásuk hogyan alakíthatja a közös munkát.
 
 
 
Mit jelent személyközpontú személynek/szakembernek lenni Európában? 
Draskóczy Magda
 
Az Európai Személyközpontú és Experienciális Pszichoterápiás és Tanácsadási Egyesületek Hálózata a fenti témakörben találkozóra hívja meg a workshop résztvevőit. Szeretnénk, ha a tapasztalatainkról személyesen, az élmények szintjén tudnánk beszélgetni, ezáltal jobban megérthetnénk egymás helyzetét, és egyben a sajátunkat is. Ez segítséget jelenthetne abban, hogy támogassuk egymást személyközpontú munkánk kereteinek javításában, mind nemzeti, mind Európai szinten.
 
Draskóczy Magda, Polly Iossifides, Andrea Uphoff, Sylvia Rasch-Owald, Gerhard Stumm, Willi Roes: A Hálózat választmánya 
 
Konceptualizmus, személyes azonosság – szorongásaink forrása
Klein Dávid
 
A Birodalom visszavág c. film utolsó jeleneteinek egyikében Luke Skywalker megtudja, Darth Vader, a gonosz jedi lovag valójában nem más, mint Anakin Skywalker, azaz Luke édesapja. Ennek következtében a „Jedi visszatér” elején konfliktus bontakozik ki Yoda mester és Luke között. Yoda azt állítja, Vader már nem azonos Anakinnal, hisz teste jórészt gépi szervekből állt, lelke pedig eltorzult, amikor átállt a sötét oldalra. Anaki tehát halott. Luke szerint van valami, ami biztosítja önazonosságunkat, bármi történjék velünk. A vita központi fogalma az absztrakt személyes azonosság, s a tét magas: ha Luke elfogadja, hogy a személyes azonosság csupán koncepció, amit mi vetítünk bele a világba, akkor Dart Vaderre halál vár. Ha Luke kitart eszencialista álláspontja mellett, úgy apa és fia újból egymásra találhatnak. Önazonosságunkat, társas viselkedésünket, absztrakt fogalmak hatják át. A belőlük szőtt konceptuális háló szorításában vergődünk: szorongásunk a haláltól (oldódástól) a személyes azonosság fikciójából származik, iskoláinkban e konceptuális sémáknak való megfelelésre készítjük fel a diákokat, párkapcsolataink gyakran az individuum időbeni önazonosságának megerősítését szolgálják. Ennek felismerése a konceptualizmus – csoportunk témája.
 
 
Beszélgetés a "beszélgetőkörről"
Teket Éva
Miért jó,hogy van beszélgetőkörünk?-hangzott a kérdés 1. osztály vége felé.
 " Én azért szeretem, mert elmondhatom, hogy szeretlek benneteket." /Vercsi, 7éves/
 ... persze, ezenkívül még sok mindenre jó... derítsük ki együtt egy beszélgetőkörben!