Civil szervezetek

Civil szervezetek, alapítványok
  
 
 
Az emberi társadalom nem homogén. Szükségszerűen vannak többségi és kisebbségi jelenségek: ezerfélék vagyunk mindannyian. A segítő szakmák, civil szervezetek feladata az, hogy felügyeljék és segítsék a legkülönbözőbb emberek, célcsoportok (állatok, természet) érvényesülését, biztosítsák a jogok akadálytalan gyakorlását, vagy segítsék az ezt nehezítő körülmények elhárítását. Demokratikus és nem demokratikus országokban egyaránt hatalmas feladat ez: szakadatlan munkával az emberekért, jó célért dolgozni, a többségi társadalom könnyen elkalandozó figyelmét a kisebbséget érő nehézségekre irányítani. Nagy célokért harcolunk, és néha elveszünk az általánosságokban.
 
Az intolerancia jelensége megnehezíti a békés együttélést: de ez is velejárója az emberi természetnek. Nem csak a társadalomban, hanem önmagunkban is fel kell ismernünk a hibákat,erősségeket. Lépéseket tennünk a közvetlen környezetünkben is az elfogadás, empátia felé, mert hiszünk abban, hogy egyetlen ember is képes nagy hatást gyakorolni a világra.
 
  
 
Carl Rogers személyközpontú szemlélete azt hirdeti, hogy minden ember egyenlő, s ha az emberek egyenlőként találkoznak, az felszabadítja a bennük rejlő pozitív energiákat, és elősegíti az önmegismerést, az önmegvalósítást, a társas együttlétet, az alkotóerő kibontakozását. E szemlélet elsajátítása, gyakorlása könnyebbé teszi az empatikus, kongruens viselkedést, hiszen a hitelesség a legnagyobb meggyőző erő. 
 
A találkozón lehetőséget kínálunk a témacsoportok keretében civil szervezetek bemutatkozására. Lehetőséget biztosítunk számukra, hogy rendhagyó módon mutatkozzanak be, szabályok nélkül és sallangmentesen, a lényegre fókuszálva. Őszinte és emberi visszajelzéseket kaphatnak munkájukról a résztvevőktől, segítőket, önkénteseket toborozhatnak, szélesíthetik kapcsolati hálójukat, lévén, hogy a célközönség feltehetően érzékenyebb érdeklődést fog mutatni a munkájuk iránt a megszokottnál. 
 
A találkozón a civil szervezetek vezetői, munkatársai értő füleknek mondhatják el személyes nehézségeiket, melyekkel munkájuk során nap mint nap megküzdenek, barátokra és sorstársakra találhatnak, segítséget és odafigyelést kaphatnak a csoporttól, ahogy minden résztvevő.