A személyközpontú csoport

KÖVETKEZŐ TALÁLKOZÓ IDŐPONTJA

 

2015. július 13-19.

 

Mi az a (személyközpontú) csoport?

 

„Világos, hogy mindig is voltak és mindig is lesznek csoportok, legalábbis amíg ember él ezen a bolygón. Csakhogy én sajátos értelemben használom e szót. Véleményem szerint ez századunk leggyorsabban terjedő „társadalmi találmánya”, amelyet sokféle névvel illetnek: T-csoport, encounter csoport, fejlesztő csoport, érzékenyítő tréning, emberi kapcsolatok laboratóriuma, vezetői- nevelési- tanácsadási műhely, workshop. (…) Az intenzív csoportok sokféle keretben működnek: vállalatoknál, egyetemeken, egyházi szervezésben, államigazgatásban, oktatási intézményekben, büntetés-végrehajtásban. Megdöbbentően sokféle ember szerez ilyen tapasztalatot: nagyvállalatok elnökei, fiatalkorú bűnözők, egyetemi hallgatók és oktatók, tanácsadók, pszichiáterek, lemorzsolódó iskolások, házaspárok, családok, kábítószerfüggők, ápolónők, tanárok, iskolaigazgatók, minisztériumi vezetők.. (…)

 

Az intenzív csoportok iránti érdeklődés növekedésével a csoportok sokféle változata alakult ki:

  • T-csoport a kapcsolati képességek fejlesztésére
  • Encounter csoport a személyiség, interperszonális (személyek közötti) kommunikáció és a kapcsolatok fejlesztésére
  • Kreatív képzőcsoport, amely a művészet eszközeit használja fel az alkotó energiák, az egyéni spontaneitás felszabadítására
  • Szervezetfejlesztő csoport a szervezetek átalakítására, a vezetőképesség fejlesztésére
  • Csapatépítő csoport a szorosabban és hatékonyabban együttműködő vállalati teamek létrehozására, (…) stb.
E párszavas leírások természetesen nagyon leegyszerűsítik a csoport lényegét, és a felsorolás sokáig folytatható lenne.
 
E nagymértékben eltérő csoportokban van néhány közös vonás:
  • Lényegük az intenzív csoporttapasztalás
  • Viszonylag strukturálatlanok (a résztvevők maguk választják meg a csoport céljait é stevékenységét)
  • A csoportok elsődleges feladata az, hogy elősegítsék a csoporttagok a érzéseinek, gondolatainak kifejezését,
  • Erősen odafigyelnek a közvetlen személyes interakciókra
Emellett a könnyen felismerhető jellegzetességek mellett van néhány hipotézis, melyet a csoportok többsége magáénak vall:
 
Az intenzív csoportban a facilitátor képes lehet arra, hogy biztonságot adó pszichés légkört teremtsen, ahol fokozatosan nő a kifejezés szabadsága és csökken a védekezés. Ilyen légkörben felszínre kerülnek a résztvevők önmagukkal kapcsolatos és egymás iránti érzései. A kölcsönös bizalom légköre alakul ki a valódi – pozitív és negatív érzések kifejezésének szabadságából. A csoporttagok egyre inkább olyannak fogadják el önmagukat (és a lehetőségeiket) amilyenek valójában. A védekező merevség gátlásától megszabadulva az emberek egyre inkább képessé válnak arra, hogy meghallgassák egymást, tanuljanak egymástól. Az egymásnak adott tökéletesedő visszajelzés segít abban, hogy az emberek megismerjék, milyennek látják őket mások, milyen hatást váltanak ki a többiekből. E nagyobb szabadság és jobb kommunikáció révén új gondolatok, elképzelések bukkannak fel. Az innováció nem fenyegető, hanem kívánatos lehetőséggé válik. A csoporttapasztalatokat a résztvevők felhasználják a csoporton kívüli életükben (a házastársukkal, gyerekeikkel, hallgatóikkal, beosztottjaikkal, sőt, főnökeikkel is). (…)
 
Az encounter csoportok a személyes függetlenség növekedéséhez, az érzések nyíltabbá válásához, a kreativitás fokozódásához, az intézmények merevségével szembeni fokozottabb ellenálláshoz vezetnek.” (Carl Rogers: Találkozások)
 
„Több mint 35 éve az egyéni tanácsadás és a pszichoterápia áll a szakmai tevékenységem középpontjában, és csaknem ennyi ideje vannak tapasztalataim arról, hogy milyen attitűd- és magatartásváltozást lehet elérni csoportokban.
 
Egy brazíliai nagycsoporton megtanultuk, hogy az ilyesfajta csoportokon a résztvevők
  • olyan szokásokat sajátíthatnak el, amelyekkel sikeresen megbirkózhatnak az egyre bizonytalanabb jövővel,
  • olyan döntési technikákat dolgozhatnak ki, melyek lényege a széles körű részvétel, egyfajta önkorrigáló mechanizmus, és amelyek szinte minden élethelyzetben használhatók
  • olyan közösséget alakíthatnak, amelyek tagjai kölcsönösen tisztelik egymást, és amelyre a versenyzésnél jobban jellemző az együttműködés,
  • olyan személyiségfejlődésen mehetnek keresztül, amely fokozott önbizalomban, a belső értékek és erőforrások megtalálásban, az emberekhez méltó életre való törekvésben nyilvánul meg.”
Carl Rogers: Találkozások
 
 
A Mi találkozónkhoz:
 
 
 
A találkozó egyik fő vezérfonala a kiscsoport. A jelentkezők első nap (hétfőn vagy kedden reggel) a helyszínen a megadott facilitátorok (vagy facilitátor-párok) csoportjaiba iratkozhatnak fel. A kiscsoportok kb. 10-15 főből állnak. Az első napon megalakult csoportok összetétele a hét folyamán nem változik, napi kétszer két órára gyűlnek össze. Ezekben a csoportokban teljes mértékben az történik, amit a résztvevők szeretnének. Nincs megadott téma, nincsenek keretek, elvárások. Jellemzően intenzív önismereti és társas folyamatok zajlanak. A kiscsoportokről bővebben ld.: Carl Rogers: Találkozások című könyvét.
 
A találkozó másik fő eleme a nagycsoport. Minden nap reggelén az összes résztvevő találkozik 2 órára, és az történik, amit szeretnének: keretek, elvárások nincsenek. A nagycsoportban nem feltétlenül van kijelölt facilitátor – ezt majd a csoport a helyszínen eldönti. A nagycsoport érdekessége, hogy ilyen formában, személyközpontú (nem-)keretek között valószínűleg sehol nem tapasztalható meg, csak egy ilyen találkozón.
 
A témacsoport egy másfél órás szeminárium-szerű esemény, melyre minden nap azonos időben kerül sor. Párhuzamosan több témacsoport is zajlik különböző termekben, ezekre a helyszínen
kell feliratkozni. Egy témacsoport általában legalább két napon ismétlődik. A témacsoport során a témacsoport vezetője bemutat egy témát, melyet a csoporttal közösen megvitatnak. A témacsoport adott esetben lehet gyakorlati (pl. művészetterápia) jellegű is. Minden résztvevőnek van lehetősége témacsoport tartására.
 
Általában szólva, a facilitátor olyan személy, aki serkenti a csoportfolyamatokat, aki segíti a csoport tagjait abban, hogy közösen, együttműködve elérjék közös céljaikat. A személyközpontú találkozó (encounter) csoport facilitátora bízik az ITT és MOST-ban kialakuló csoportfolyamatokban, ezért oly módon segíti, hogy nem struktúrálja és nem irányítja azokat. A csoportok facilitátorai törekednek arra, hogy az ismerkedés során serkentsék a csoportfolyamatokat, hogy kialakulhasson a biztonságot nyújtó légkör. Az egy hetes folyamat végén a facilitátorok segítenek a csoportoknak abban, hogy a felvetődött konfliktusok elsimuljanak, a szerzett tapasztalatokat a külvilágba kivigyék és a jövőben is hasznosítsák.
A témacsoportokban nincs facilitátor, mivel a csoport összetétele alkalmi, az aznap feliratkozott résztvevőkből áll, és csak az adott másfél órára szól. Facilitátoraink tapasztalt pszichológusok vagy terapeuták, akik már számos személyközpontú csoportban szereztek élményeket.