Szívmelengető csoport

Az idei Kultúrák Közötti Kommunikációra csak a harmadik nap végén tudtam megérkezni. Már aznap megpróbáltam bejutni az egyik kiscsoportba. Bekopogtam. A csoport rövid vita után nem engedett be. Biztos voltam benne, hogy egy másik csoport befogad majd. Így is történt. A Klein Balázs által facilitált kiscsoport egyöntetűen befogadott. Nagyon kellemes, nemcsak be-, hanem elfogadó légkörű kiscsoport volt. Talán ilyen empatikus, hiteles és „szívmelengető” csoportban életemben nem voltam, pedig már nagyon sok csoportnak voltam tagja.
 
A nagy encounter csoport is igazi, nagy élmény volt, bár ott nem szólalt meg mindenki – talán az időkeretek nem engedték. Mindenesetre izgalmas csoportdinamikának, érdekes folyamatoknak lehettem szem- és fültanúja. Általában – azt hiszem – nincs encounter feszültségek nélkül, de szerettem, ahogy Klein Sándor kiállt az emberi értékek mellett, amikor kellett a nagycsoportban. Idős korát meghazudtoló, nagyfokú bátorságra és kockázatvállalói hajlamra vall – ahogy az is, amikor a Geréb Ági történetéről szóló dokumentumfilmet kommentálta egyik este.
 
Az egész találkozó közelebb visz – véleményem szerint – a Jóistenhez, még akkor is, ha nem az Isten nevében gyűlik össze kétévente ennyi ember. Ugyanis az egymáshoz, embertársainkhoz (ezért Istenhez is) közelebb vivő szeretet, a rogers-i spiritualitás kimagasló példája Magyarországon ez az esemény.