Témacsoportok

Témacsoportok 2011-ben

 

 

Angster Mária: Családállítás
 
Nem úgy élünk, ahogy szeretnénk... Rossz a kapcsolatunk szüleinkkel, talán meg is szakadt. Depressziók bénítják a mindennapi életünket. Nem akarnak begyógyulni a régi gyerekkori sebek. Kudarcba fulladnak a kapcsolataink. Baj van a gyerekkel, és tehetetlennek érezzük magunkat. Gyakori balesetek vagy betegségek nyugtalanítanak. Valaki súlyosan megbetegedett. Egy függőség tartja fogva az embert, rombolja önmagát és a kapcsolatait. Öngyilkos gondolataink vannak ....... mintha nem is a saját életünket élnénk.
 
A Hellinger-féle családállítás fényt deríthet rá, hogy bajaink és nehézségeink valóban a saját sorsunk részét képezik, vagy mintegy "átvettük" őket valamelyik családtagunktól, akár tudtunk az illető létezéséről, akár nem.
Az ember életét sokszor nem lehet csak a születésétől a napjainkig eltelt idő eseményeiből megérteni. Úgy tűnik, mintha a kibővített családban egy teljesen tudattalan csoport-lelkiismeret működne. Ennek köszönhetően, ha egy családtagnak nehéz sors jutott, nagy valószínűséggel lesz egy olyan később született családtag, akinek a lelkében megszületik egy olyan tudattalan fogadalom, mint:
 
"Inkább én viszem ezt a nehéz sorsot, mint Te", 
"Inkább én halok meg, mint Te". 
"Követlek a betegségbe vagy a sorsodba".
„Majd én átélem a nehéz érzelmeidet helyetted” 
"Inkább én vezekelek helyetted azért, amit tettél". 
 
Ez a fogadalom aztán kényszerítő erővel irányítja a sorsát. Ha viszont napvilágra kerül, lehetőség van rá, hogy feloldja magát alóla, és a saját életét élje, elfogadva és kihasználva az összes lehetőséget, amit csak kapott. 
 
 
Bálint Péter: Aktív Imagináció – Belső Párbeszéd
 
C. G. Jung 1913-ban fedezte fel az Aktív Imagináció módszerét, amelynek segítségével lelki hangulatok és a tudattalan más tartalmai feldolgozhatók. 
Az álomtól eltérően, ami csak úgy megtörténik az emberrel, az imaginációban az én aktívan szembesül a belső képekkel, fantáziákkal. Azt is mondhatnánk, hogy a tudat és a tudattalan párbeszédet folytat egymással annak érdekében, hogy a tudatot a tudattalan tartalmaktól megkülönböztethessük. Ily módon a tudattalan tartalmak megfoszthatóak attól a hatalomtól, amellyel fölébe kerekedhet a tudatnak. 
A műhelyre a módszer technikai jellemzői miatt maximum 6-8 résztvevőt várunk.
 
Bánátiné Tóth Ágnes: KERT  és  FALAK
 
A cím és a mögötte rejlő gondolat Paulo Coelho brazil író ’Brida’ című könyvéből származik. Coelho azt írja, hogy az életben minden ember két alap-attitűd valamelyikét veszi fel: ÉPÍT vagy ÜLTET. Az építő hosszú ideig, fáradságos munkával építi épületének falait, de amikor felépíti, befejezi a ténykedést és azután ott él a falai között. A kertész, aki ültet és gondoz, megtanul megbirkózni az időjárás viszontagságaival. A kert növekedése soha nem áll le, és egyfolytában igényli a gondoskodást, ami folyamatos kihívást, kalandot jelent. Most, hogy életem második felének pályájára készülök, és talán túl vagyok az ’életközép válságon’ (ezt azért nagyon halkan mondom), sok-sok kérdés vár megválaszolásra. Például:
 
Igaza van-e Coelhonak, hogy egy ember az élete során vagy csak ÉPÍT vagy csak ÜLTET és KERTet gondoz? Nem lehetséges, hogy mindkettőt csinálja életének bizonyos szakaszaiban?
Vannak-e, s ha igen, hol vannak a FALAIM?
Van-e KERTEM, s ha van, mit nevelek benne?
Főszereplője vagyok-e az életemnek, vagy másoktól függök?
Tudok-e és szeretek-e egyedül lenni?
 
Tudom, hogy nem vagyok egyedül ezekkel és az ezekhez hasonló kérdésekkel, ezért hívom együttgondolkodásra szeretettel kortársaimat, fiatalabbakat és idősebbeket a KERT és FALAK témacsoportba azzal a céllal, hogy segítsünk egymásnak meglátni hogyan élhetünk teljes életet.
 
 
Farkas Péter: A pedagógia mentálhigiénéje, avagy a lelki egészség megőrzésének lehetőségei az oktatási folyamatban
 
Az iskolai mentálhigiéné jelentőségét az egyre erősödő versenyhelyzet, az állandóan növekvő megfelelésvágy, a mindig változó követelményrendszer támasztja alá. Ezek a jelenségek nem csupán a tanulókra, hanem a pedagógusokra is egyre nagyobb lelki terhet jelentenek. Annak érdekében, hogy mind a diák, mind a nevelő is kiegyensúlyozottabb legyen, így a teljesítménye és az iskolával kapcsolatos munkához való hozzáállása is optimum fele közeledjen, figyelmet kell fordítani a lelki egészségre is, amely nem csak az intézményes keretek közötti munkára, hanem a magánéletre is kihatással van. A lelki egészség megőrzésében, vagy visszaszerzésében szerepet kap, mint módszer a „segítő beszélgetés”, amely egyaránt jótékony hatással bírhat a gyermekek, valamint a felnőttek kiegyensúlyozottságára. Ennek technikájával érdemes azokat a pedagógusokat megismertetni, akik felelősséget éreznek a saját, és a környezetük pszichés állapotáért.
 
Mentálhigiéné egy társadalmi léptékű egészségvédelem, mely olyan elveket biztosít, hogy az egyén, a család, a csoport, az intézmény egészségesen működhessen, melynek egyik legfontosabb színtere az iskola, amelynek a mentálhigiénés vonatkozásait, mint egy új diszciplínát kell napjainkban értelmezni. Az iskolában folyó lelki egészségvédelem célja tehát nem lehet más, mint, az iskola minden „dolgozója” (igazgató, diák, pedagógus, szülők stb.) jól érezze magát, elégedett legyen, a kapcsolatok egészségesen alakuljanak, azaz öröm (betegségmentes) legyen a munka az iskolában mindenki számára. Fontos szerepet kap az iskolai mentálhigiénében a prevenció, amelynek az egyik leghatékonyabb módszere a „beszélgetés”, a másikhoz való odafordulás, amely során érdemes figyelembe venni a „rogersi” alapelveket, mint az empátiát, a feltétel nélküli elfogadást, a non-direktivitást valamint a hitelességet.
 
Az iskolai mentálhigiénének is több területe van. Egyrészt beszélhetünk a tanulók oldaláról megközelíthető lelki egészségvédelemről, amelybe beletartozik a magatartás-zavarok kezelése, önsegítő-csoportok kialakításának segítése, illetve az alternatív tanítási programok integrálása. Másrészt szólnunk kell a pedagógusok mentálhigiénéjéről, amin belül meghatározhatjuk a pályakezdők támogatását, a kiégés elkerülését segítő eljárásokat, valamint itt is az önsegítő csoportok létrejöttének kezdeményezését. A közösségi mentálhigiéné szintjén hangsúlyt kell fektetni a konfliktus-kezelésre és az együttműködés minél szélesebb kialakítására.
 
Ezeknek, a céloknak az eléréseihez szükség van a mentálhigiénés többlettudással rendelkező pedagógusok alkalmazására. Ezen oktatóknak is a személyiségük a munkaeszközük, ezért is elengedhetetlen számukra a saját lelki egészségük karbantartása. A mentálhigiénés pedagógusok személyiségét jellemezhetjük a rogersi kategóriákkal. Tisztában vannak a kompetencia határaival, ezáltal a megfelelő segítséget nyújtó intézmény iránt felkeltik a szülők illetve diákok motivációját. Nem autoriter módon irányítja a környezetét, meghagyja szabadságát, érvényesül a hatása abban, hogy tényleges tevékenységével, érzékenységével, célirányos döntéseivel és eljárásaival a nevelőmunka olyan gyakorlatát valósítja meg, mely a rábízott személyek szabadabb, teljesebb kibontakozását teszi lehetővé. Mindezen megvalósításához hazánkban is egy paradigmaváltásra van szükség, amely során az iskolai mindennapi életében az oktatás mellett egyre nagyobb szerephez jut a testi és lelki folyamatok megélésére.
 
 
Héjj Andreas: A tolerancia neveléspszichológiai alapjai: Kultúrák keveredése Dél-Afrikától Dél-Tirolig és Németországtól Nagy-Britanniáig 
 
Egy indián betér egy New yorki kocsmába. Megkérdi tőle a csapos: No, hogy érzed magad a mi jó öreg városunkban?   A rézbőrű visszakérdez: És Te hogy érzed magad a mi ősi hazánkban? 
Különböző kultúrák találkozásánál gyakran tartják a másik csoport tagját illetlennek, mert nem úgy viselkedik, ahogyan azt az első csoport a saját tagjaitól elvárja. Azáltal, hogy az idegen csoport nem a „hazai” elvárásoknak megfelelően reagál, nem jósolható meg, mikor mit fog tenni, elbizonytalanítja az első csoport tagjait, akik erre az idegenekkel tartózkodóvá és gyanakvóvá válnak. Ez a gyanakvó hozzáállás a mindenkori „másik” kultúra tagjából az önmagát beteljesítő jóslat hatásmódjának köszönhetően a lehető legrosszabb oldalát hozza elő, ami újabb lendületet ad az ördögi körnek és egyre jobban szítja a feszültséget. 
Egyértelmű, hogy a XXI. század kulturálisan és etnikailag fokozottan keveredő társadalmaiban egyre gyakrabban megtapasztalható feszültségek óriási felelősséget rónak a neveléstudományra. Az előadás a szociál- és az evolúciós pszichológia eredményeit felhasználva vezeti le a xenofóbia kialakulását. Megvizsgálja, mennyire fontos a saját kultúra gyökereinek ismerete, hogy annak tagjai ne kényszerüljenek önbizonytalanságukban idealizálni kultúrájukat, hiszen akkor képtelenek meg- és belátni saját negatív tulajdonságaikat. E helyett a kérdéses magatartási mintákat kivetítik, s egy másik kulturális csoportban gúnyolják, pellengérezik ki, vagy éppenséggel üldözik.
Szerencsére a neveléstudomány minden feltétellel rendelkezik, hogy hatékonyan hozzájáruljon a különböző kultúrák békés együttélésének lehetővé tételéhez. A saját és az érintett másik kultúrák hagyományainak, motívum rendszerének átérző megismertetésén túl olyan emberképet tud kialakítani, ami a nagyon eltérő gondolkodású és viselkedésű másikban is az embert látja, akinek keblében épp úgy szív dobog, akkor is, ha a legkevésbé sem értünk egyet a másik világnézetével, értékítéleteivel, viselkedésével. 
A gyakorlat bemutatására az előadó azokból a személyes kihívásokból merít, amelyeket széles nemzetközi pályafutása során a legkülönbözőbb kulturális keretek között volt alkalma megtapasztalni.
 

 

Jónai Éva Hava: "Én mit tehetek?"
 
A család, a munkahely, életünk minden helyszíne élő rendszer. Ha egy változik, vele változik az egész. A kommunikációnak alapvető szerepe van életünkben. Vannak olyan helyzetek, amikor a legtöbb, amit tehetek, hogy kommunikálok... megszólítok... kimondom, ami nehezen kimondható... javítom azokat a szavaimat, amivel utólag nem értek egyet... Keresem a kapcsolódási lehetőséget magammal és a másikkal. Elengedem az igyekezetet, hogy megváltoztassalak téged, de veled maradok, hogy miközben rájössz, mi a legjobb, amit tehetsz.
 
 
Jónai Éva Hava: "Lendület és egyensúly"
 
A kommunikáció hintáján ketten vagy többen ülünk egyszerre. Kifejezem magam - lendületben vagyok... Meghallgatom a másikat -- egyensúlyt tartok... Lendületben és egyensúlyban... biztonságosan és élvezetesen... Mindkét témában az 2011 januárjában megjelent EMK-ÉLETKEREKÍTŐC kártyákkal játszunk. Szó eshet a bennünk élő érzések és erőforrások sokszínűségéről... a megfigyelés és a kérés erejéről... a kommunikáció két oldala - az asszertivitás és az empatikus figyelem - között áramló kapcsolatról...Közösen fedezhetjük fel a kommunikációban kibontakozó teremtő erőnket. 
Erre a játékra hívlak!
 
 
Klein Dávid: Szorongás - önazonosság
 
A Birodalom visszavág c. film utolsó jeleneteinek egyikében Luke Skywalker megtudja, Darth Vader, a gonosz jedi lovag valójában nem más, mint Anakin Skywalker, azaz Luke édesapja. Ennek következtében a „Jedi visszatér” elején konfliktus bontakozik ki Yoda mester és Luke között. Yoda azt állítja, Vader már nem azonos Anakinnal, hisz teste jórészt gépi szervekből állt, lelke pedig eltorzult, amikor átállt a sötét oldalra. Anakin tehát halott. Luke szerint van valami, ami biztosítja önazonosságunkat, bármi történjék velünk. A vita központi fogalma az absztrakt személyes azonosság, s a tét magas: ha Luke elfogadja, hogy a személyes azonosság csupán koncepció, amit mi vetítünk bele a világba, akkor Dart Vaderre halál vár. Ha Luke kitart eszencialista álláspontja mellett, úgy apa és fia újból egymásra találhatnak. Önazonosságunkat, társas viselkedésünket, absztrakt fogalmak hatják át. A belőlük szőtt konceptuális háló szorításában vergődünk: szorongásunk a haláltól (oldódástól) a személyes azonosság fikciójából származik, iskoláinkban e konceptuális sémáknak való megfelelésre készítjük fel a diákokat, párkapcsolataink gyakran az individuum időbeni önazonosságának megerősítését szolgálják. Ennek felismerése a konceptualizmus – csoportunk témája.
 
 
Klein Izabella: Kifejező művészetterápia
 
A kifejező művészetterápia (expressive arts therapy) az ember művészetközpontú megközelítése. Kipróbáljuk, hogy kis ügyességgel és nagy érzékenységgel hogyan használhatjuk érzékeinket művészi tevékenység közben úgy, hogy az segítsen a viselkedés játékterének kiterjesztésében. Lehet-e, és ha a kérdésre adott válasz igen, hogyan lehet egy különböző tudás-szinteket, az értés különböző fázisait, és különböző életkorú diákokat magába foglaló tanuló-csoport hatékonyabb és segítőbb, mint az idealizált homogén csoport?
 
 
Klein Sándor - Soponyai Dóra: Alternatív iskolák Magyarországon
 
Több éves munkával  Soponyai Dórával közösen összeállítottunk egy vaskos kötetet, amely  több mint 30 hazai reformtörekvést mutat be. Minden nehézség ellenére hazánkban is vannak olyan iskolák, osztályok, amelyekbe fiatalok szeretnek járni, mert érdekes kihívást jelentő feladatokat oldhatnak meg, elfogadó légkörben, együttműködve játszanak, tevékenykednek – élik az életüket.  A kérdés, amit szeretnénk megbeszélni: mit tehetünk azért, hogy fennmaradjanak ezek az értékes közösségek ,és hogy minél szélesebb körben elterjedje az, ami jó.  
 
 
 
Kokas Klára életművének feldolgozása , a nemzetközi hírű zenepedagógus szellemi hagyatékának gondozása – filmjei és esszéi tükrében
 
Kokas Klára nemzetközi hírű zenepedagógus jóval megelőzve korát olyan fontos elveket rögzített, és ültetett át a gyakorlatba mint a teljes figyelem, a tanító megváltozott szerepe, a mozdulatok szabadsága és a zenei befogadás összefüggése, amelyek  egész pedagógiai kultúránkban és a gyermeki személyiségről való gondolkodásunkban éreztetik hatásukat. Klára életművének gondozását az általa létrehozott Agape-Életöröm Alapítvány végzi. 
 
Előadásunkban a hagyaték gondozásának jelenlegi állapotáról, a munkában résztvevő tanítványok, munkatársak tevékenységéről, a jövő útjairól lesz szó. A korábbi évekhez hasonlóan láthatnak az érdeklődők részleteket Kokas Klára egyes filmjeiből, zenei foglalkozásairól Demel Eszter Kokas-tanítvány, zenepedagógus válogatásában.  Újdonságként elhangzanak részletek Kokas Klára eddig még publikálatlan, szerkesztés alatt álló esszéiből is Tóth Teréz tanár, újságíró tolmácsolásában. 
 
Az esszék tükrében tisztán megjelenik a töprengő, megfigyelő, kutató intellektus. Ugyanakkor érezhető az a páratlan alázat, amellyel a művelt, nemzetközi hírnevű, saját útját járó Kodály-tanítvány térdre ereszkedve hallgatja, figyeli kis tanítványainak zenei élményeit, a híres átváltozásokat.  Klára az esszékben tudatosan mellőzve a szaknyelvi terminológiát továbbfűzi a gyerekek értelmezéseit nyelvileg is igyekezve hasonulni a történetek költőiségéhez. Az esszékben is tetten érhető az, ami az életmű többi részében: a gyermeki alkotókedv, a művészet , a teremtő képzelet szabad szárnyalásának áhítata.
 
 
Novák Julianna: A szülésről természetesen - beszélgetés filmvetítéssel 
 
Mottó: Egy közösségről sokat elárul, hogy miként bánik az érkezőkkel és a távozókkal. 
„Ha azt reméljük, hogy létrehozhatunk egy erőszakmentes világot, ahol tisztelet és kedvesség van félelem és gyűlölködés helyett, akkor azzal jó kezdenünk, hogy megtanuljuk, hogyan bánjunk egymással az élet kezdetén, ahonnan a viselkedés első mintái erednek. Ezekből gyökerezik majd a félelem és elidegenedés vagy a szeretet és a bizalom.”
Suzanne Arms
 
„Az átlagos nő spontán vajúdása olyan esemény, amelyet olyan bonyolult és egymáshoz tökéletesen hangolt folyamatok fémjeleznek, hogy azt bármilyen beavatkozás csak eltéríti az optimálistól. A kísérők egyetlen feladata, hogy tisztelettel forduljanak e lenyűgöző folyamat felé, ezzel eleget téve az orvoslás legfőbb szabályának: Nil nocere!Ne árts” 
                                                                                                    G. J. Kloosterman
 
A találkozás során felelevenítjük a régi szülési szokásokat, beszélünk a mai szülészeti gyakorlatról és fantáziálunk a jövő lehetőségeiről. Mit tehetünk mi magunk annak érdekében, hogy szülővé-nagyszülővé válásunk idején a minél szélesebb körből származó hiteles információk birtokában tudatos, felelős és kompetens döntéseket tudjunk hozni utódaink és saját magunk egészségének megőrzése érdekében? Hogyan működhet a szülés-születés csodája energiakútként mindazok számára, akik bátran merítenek belőle? 
 
 
Süle Árpád: Fejlődési vonalak a személyközpontú és experienciális pszichoterápiában. Henri terápiája 
 
Az alábbiakban egy kliensemmel való munkám leírásával szeretnék illusztrálni néhány fejlődési folyamatot mely a személyközpontú és experienciális pszichoterápiás irányzatban az utóbbi évtizedekben végbe ment. Itt, az esetbemutatás keretein belül, a gyakorlat bemutatására helyezem a hangsúlyt és csak nagy vonalakban utalok egy-két elméletbeli fejlődésre. Ennek  részletesebb kidolgozását és teoretikus keretbe foglalását máshol találhatja meg az érdeklődő olvasó (Süle, 2005, 2008, 2009).
A bemutatott terápia Brüsszelben egy, a belga állam által támogatott, mentálhigiénés központban zajlik, ahol lelkileg vagy szociálisan sérült, illetve anyagilag rossz helyzetben levő kliensek ambuláns kezelését végezzük. Itt egyéni-, pár-, család és csoportterápiák mellett pszichiátriai kliensek otthoni ellátásával is foglalkozunk. Klienseink anyagi helyzetüktől függően fizetnek az ellátásért, a legmagasabb árkategória (15 € - egyéni terápia) körülbelül egyharmada a magánpraxisban szokásos díjnak. A terapeutáknak viszonylag nagy szabadsága van a terápia kereteinek a meghatározásában, de minden esetet – igény szerinti rendszerességgel – megbeszélünk a stáb intervíziós csoportjában. Így minden terápia beleágyazódik a team munkájába, és – egy bizonyos szintig – megosztott felelősséggel zajlik.  
 
Szummer Csaba: A pszichedelikumok szerepe a gyógyításban és a kultúrában
 
Az elmúlt évtizedben a Harvard, a Johns Hopkins, a NYU és az UCLA kutatói biztató eredményekkel szolgáltak a pszichedelikumok terápiás és hospice-felhasználási lehetőségeivel kapcsolatban. Anglia, Svájc, Németország, Csehország, Oroszország, Izrael, Brazília, Peru, Spanyolország, Jordánia, Izrael és más országok tudósai ugyancsak megjelentek ezen a területen. Fél évszázaddal ezelőtt magyar pszichiáterek úttörő jelentőségű kísérleteket végeztek az egyik legfontosabb hallucinogén anyag, a DMT kutatásában, az elmúlt években pedig a hazai pszichiátria és pszichológia újra érdeklődni kezdett a téma iránt, és várhatóan a közeljövőben megindulnak majd a hazai empirikus kutatások is.  A témacsoport a pszichedelikumok használatának mindenkor aktuális kulturális kontextusát is ábrázolva felvillantja az ötvenes-hatvanas évek terápiás próbálkozásait és részletesen és közérthető módon bemutatja az újabb kutatási eredményeket, hangsúlyosan az ayahuasca-kutatásokat és felhasználási lehetőségeket.